Helytörténet

Benepusztától Mátrafüredig
(Településtörténet)

A magyar földrajzi nevek korai csoportját alkotják azok a helynevek, amelyek személynév eredetűek. Többségük a XIII. század előtt keletkezett. Ilyen típusú neve van Benének.
Kialakulása az Árpád-korra tehető, mert az okleveles gyakorlat elterjedésével feltűnik a forrásokban. A település első okleveles előfordulása 1299, ahol Bene néven szerepel.
Benének nagy határai voltak (3384 kat.hold terjedelmű erdőbirtok): északon elérte a Mátrabércet, délen Abasárt, a Sár-hegyet, nyugaton a Hidas-völgyön át egészen a Csór-hegyig.
A benei vár megépülése (1275-1301) az Aba-nemzetség Csobánka ágának megerősödésének köszönhető. Birtokközpont, földesúri székhely volt, döntő befolyást gyakorolva a környék életére a XIII. század végén, XIV. század elején.
A település a vár alatt, a ma Kőporoslaposának nevezett helyen jött létre. 1301-ben 13 vízimalom működött a bővízű Bene-patak mentén. Nem volt az országban olyan virágzó ipar- élet, mint amilyet a benei malomszer utcáin lehetett látni 1301-ben, Bene külvárosában, a mai Mátrafüreden.
A Csobánkák az Árpád-ház kihalása után Csák Máté familiárisaként szemben álltak Károly Róberttel, így elvesztik birtokaikkal együtt a benei várat is. Ezeket a javakat királyi adományként, Szécsényi Tamás, erdélyi vajda kapja meg. A Szécsényiek birtokolják a várat a XIV. században. 1424-ben Zsigmond király pénzhamisítás miatt elkobozza a Szécsényiek Salgai ágának birtokait, köztük Benét is. 1424-ben Berzeviczy Pohárnok István az utolsó benei várnagy. 1497-ben egy oklevél az elhagyott vár helyét említi.
A vár pusztulása után is virágzott bene a benei csapók és molnárok által. Az 1400-as években a gyöngyösi molnárok szabályozták a Bene-patak vizét, és Benepuszta valóságos iparteleppé fejlődött, húsznál is több vízimalom működött. Benepuszta fontosságára utal, hogy az 1500-as években 24 kőmalom épült a gerendavázas vízimalmok helyére.
A molnárok Szent János tiszteletére (1767) kápolnát, az ott őrlető alföldiek részére pedig fogadót építettek. Gyöngyös birtoklásának kérdése Benére nézve 1726-ik évben Pesten, Grassalkovics elnöklete alatt, december 8-án tartott „neo acquistica” bizottság megállapításával fejeztetett be. A város 1000 forintot fizetett Bene végleges birtoklásáért.
Benepuszta a későbbiekben is a mátraaljai molnárság legszámottevőbb településének számított. Az 1857. évi telekkönyv szerint 17 kalló és 26 vízimalom zakatolt Benén.
Az 1848-as szabadságharc leverése után a Mátra rengetegei megteltek bujdosókkal, akik a Benei csárdába jártak mulatni.
Mivel a vízimalmok a lakott helyektől távoli völgyekben voltak, számos betyárhistória őrződött meg a molnárok körében, a Mátrában Vidróczky Marci és Szalonna Jóska alakja köré fonódó történetekkel. A XIX. század közepét idéző folklóranyag arról vall, hogy a Mátra rengetegeiben rejtőzködő betyárok tanyát ütöttek a magányos malmokban, ott osztoztak a zsákmányon. Ezek a történetek is elmaradhatatlan témái voltak a malombeli beszélgetéseknek, időtöltésnek, számos más mondával együtt, amit egykor megélhettek a mátraaljai vízimalmok és molnárai.
1886-ban Hanák Kolos gyöngyösi ügyvéd megalakította a Mátra Egyesületet. Menedékházakat, kilátókat építtetett, forrásokat foglaltak a völgyekben. A XIX. század végén a benei posztóverést tönkretette a gyáripar, ezért a malmokat nyaralókká alakították. Ekkor kapta Benepuszta Ótátrafüred mintájára a Mátrafüred nevet és 1929-ben már igazi nyaralótelep, 159 állandó lakossal. Ekkor jelent meg Pásztor József, a Mátra című, mind a mai napig az egyik leghitelesebb útikönyv, amely részletes leírást ad a Mátra turistaútjairól és látnivalóiról. 1930-ban vendéglő, strand, bérelhető villák várták a nyaralókat. Az 1949-es államosítás után a 10 egykori szállóban SZOT üdültetés folyt, ezáltal országos ismertségre tett szert Mátrafüred.
Benepuszta megszünt váralja, kalló- és malomszer lenni, de megmaradt Benének páratlan kincse: pompás levegője.

Turisztikatörténet

Hanák Kolos, gyöngyösi ügyvéd felbecsülhetetlen érdeme a Mátra turisztikai értékeinek felismerése.

1887. május 15-én a gyöngyösi városháza dísztermében megalapították a Magyarországi Kárpát Egyesület Mátra Osztályát a Mátra Múzeummal együtt, amely elindította a Mátra idegenforgalmát. 1891. szeptember 29-én megalakult a Magyar Turista Egyesület (MTE), a Mátra Osztály feloszlatta magát, és 1891. december 27-én az MTE Mátra Egylete néven újjáalakult, melynek elnöke továbbra is Hanák Kolos maradt. Már ekkor felismerte, hogy a legtöbb figyelmet a propagandára és a mátrai idegenforgalom tárgyi feltételeinek megalapozására kell fordítani, s e táj szépségeit közkincsé kell tenni.

1886-ban megépíttette a Vármegyével a Gyöngyös – Bene – Parád közötti törvényhatósági utat, amellyel szó szerint „utat” nyitott a turizmus felé. Kezdeményezésére tőkés vállalkozók megalapították a Benei Villaépítő Rt-t magánvillák építésére, turizmus céljára. 1914-ig huszonkilenc egyéni és tíz ikervilla épült.

A gyöngyösi vasútállomástól hintófogatot járatott Benére az 1889-ben megnyitott Benevár Vendégfogadóig. Az oda-vissza út 6 koronába került. 1897. április 2-án ő indítja el az első Deák–Wolf Utazási Társaság omnibusz járatát Gyöngyösről, a Szent Bertalan templomtól, amely a füredi templomig vitte utasait. A heti háromszori járattal a „restek” kirándulócsoportja is eljuthatott Benére. Igen olcsó közlekedés volt a laposkocsi, ahol egy szalmaülésen 10-15-en is elfértek. Személyenként 30 fillérbe került, és fél óra alatt felért Mátrafüredre.

1892-ben nyílt meg a Mátra Egylet hidegvízű uszodája, melyről egy 1909-es útikönyv így számolt be: „Mátrafürednek egy 100 m2–es uszodája van, amely 17-24C fokos vízzel rendelkezik.” A benei fürdő 1000 Ft költséggel épült meg, ugyanekkor még az erdészháznál egy kádfürdő is üzemelt.

A fürdő és a szép miliő idevonzotta az első igazi nyaralóbérlőt: Pálffy Györgyöt, a Nemzeti Színház tagját, aki kibérelte Krassay Félix nyaralóját.

Bővült a szolgáltatások köre is. 1895. május 16-án megnyílt a posta idényjelleggel. Állandó postát csak 1939-től kapott a fürdőtelep.

Bene fellendülését nagyban segítette a Mátrai Kisvasút megépítése. 1921-ben létesült a Gyöngyös – Benei Vasút Rt, amely Gyöngyös és a fürdőtelep közötti vasúti forgalom létesítésére alakult 4 millió korona alaptőkével.

1926. május 1-jén a Mátra Vasút a kirándulók és üdülők tömegét szállította Benére. 1925-ben, mintegy 14000 utast szállított. Menetrendszerű járatairól és a fürdőhelyről már nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is tudomást szereztek. 1891-es kimutatásokban már azt olvashatjuk, hogy 1890-ben négy talján (olasz), 1891-ben négy francia, két talján, tizenöt német, hat lengyel, két orosz, Oláhországból pedig két turista fordult meg Benén.

Gyökeres-forrás

Hanák Kolos elvitathatatlan érdeme a turizmus feltételeinek megteremtése. Források foglalása, turistautak kijelölése, menedékházak, kilátók építése fűződik a nevéhez. Az első mátrai kilátót 1888-ban a Nagy-Lapát-tetőn (593 m) építtette fel, melyet tiszteletére Hanák-kilátónak neveztek el. A Muzsla-hegyen (485 m) 1894-ben megépült a Muzsla-kilátó, a Dobogó-hegyen pedig 1900-ban a Kozmáry-kilátó (379 m). A Mátra első turistaútját 1888-ban jelölték ki, amely Mátrafüredről a szépséges Kalló-völgyön át vezet Mátraházára (Széky-út). A Mátra első menedékházát 1887-ben a Gyökeres-forrásnál építik meg. Ezt a nyitott tornácos menedékházat nevezték Nékám-szállásnak, melyet Nékám Ede gyöngyösi rendőrkapitány építtetett rabokkal, ugyanitt 1927-ben egy szobrot (ivásra kínálja a kulacsot a szomjas, fáradt vándornak) is állítottak az „ismeretlen turistának”, amely Sződy Szilárd alkotása. 1929-ben megjelenik Pásztor József A Mátra című – mindmáig az egyik leghitelesebb – útikönyve, amely részletes leírást ad a Mátra turistaútjairól, látnivalóiról.

Ennek a lendületes fejlődésnek köszönhetően a települést 1935-ben hivatalosan is üdülőhellyé nyilvánították a 8582/1935. M.E.I. számú határozattal.

Rostás Gabi

Egy legenda újjászületése…

Az Avar szálló története a kezdetektől napjainkig

AVAR.jpg
(Fotó: Vachott Sándor Városi Könyvtár archívuma)

Az Országos Szövetkezeti Központ (SZÖVOSZ) kezdeményezése volt, hogy épüljön egy szálloda a GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ működési területén. A választás Mátrafüredre esett, amit a szövetkezet akkori elnöke, Csernyánszky Tamás és a vezetőség elfogadott.

A feladat nem kis kihívást jelentett, mert a szövetkezet vendéglátóipari tevékenységében szállodai feladatok végzése addig nem szerepelt. Ennél is nagyobb gondot jelentett a majdani szálloda vízigényének biztosítása. Ehhez a mátrai víztározóknak fejlesztési alapot kellet befizetni.

Az Avar Szálló tervezésére a Szövetkezeti Tervező Iroda kapott megbízást. A tervezést Kovách István építészmérnök és Tóth Lajos belső tervező kezdte meg, a kivitelezést a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat vállalta. 1974. január 3-át írtak, amikor megkezdődtek a munkálatok. Amikor végleg kirajzolódtak a körvonalak, és lassan megvalósulni látszott az álom, hogy megépül a Mátra első szállodája, már 1976-ot írtak.

Ha az érdeklődő akkoriban vetődött az építkezés felé, nagy nyüzsgést talált. Naponta több mint száz ember igyekezett azon, hogy a nyitás napjára minden a helyén legyen. Így a szálloda szinte naponta változott, szépült, formálódott új köntöse. Az épülő szálló beruházási költségei mintegy 80-90 millió forintot tettek ki.

A lakóemeletek elkészültek. Négy emeleten 94 kétágyas, fürdőszobás, erkélyes szoba és egy apartman várta a vendégeket. A legfelső, ötödik emeleten 20 szoba szerényebb kivitelben készült a Mátra vándorainak, a turistáknak. A szobák egyszerű berendezésűek voltak, és az értük fizetendő ár is az ő zsebükhöz volt méretezve.
A hatalmas, világos étterem és a hozzá kapcsolódó különterem az igényes közönség rendelkezésére állt, ahol esténként a vendégek szórakoztatására cigányzenekar játszott.
Napközben a szálloda vendégei beszélgetni, TV-t nézni, kávét inni, a részükre fenntartott reprezentatív Drinkbár helyiségben tudtak. A nagyobb területű eszpresszó mindenki részére nyitva állt. Éjjel – ugyanez a helyiség – kellemes hangulatvilágítással és bárzenekarral, mint éjszakai bár szerepelt.
A turisták részére egy Bisztró szolgált. Itt rövid idő alatt kaphatott a vendég frissensülteket, salátákat, üdítőitalokat, hogy jóllakva nekivághasson a Mátra csodálatos útjainak.

Gondoltak arra is, ha az időjárás nem kedvező, a vendégek kellemes időtöltést találjanak a szállodában: fedett uszoda, napozó terasz, télen szolárium. Az eredeti finn szaunákat a vendégek minden nap igénybe vehették. Akiknek még ez sem volt elég, azok szakképzett vezető edző mellett használhatták a kondíciótermet, ahol szobaevező, szobakerékpár, bordásfal és masszírozó gép várta a Kedves Vendégeket!
Az üzemeltető – GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ – azon volt, hogy ezek a szolgáltatások mindig a vendégek rendelkezésére álljanak.

 „A Mátra közepén az Avarban, nem jövök én sosem zavarba…”- kezdetű dallal nyílt meg 1976. április 3-án a legendás Avar szálló, melynek nevére pályázatot írtak ki. Több ötlet közül választották ki az Avar nevet, de a javaslatok között szerepelt a Mocsár elnevezés is.

A szálló rövid időn belül országos hírű lett, mert a népszerű és látogatott Mátra első szállodája volt, mert neves zenészek szórakoztatták a vendégeket, mint Beampter Bubi – akkoriban Magyarország legjobb dzsesszdobosa -, Vadas Zsuzsa énekesnő. Sikk volt felugrani a Mátrába, az Avarba.

Ennek a szállodának lelke volt, megszemélyesült, még azok számára is, akik soha nem tértek be, csak messziről csodálták. Anekdoták, dalszövegek íródtak „Róla”, történeti esemény helyszíne volt: itt alakult meg a neves régészekből álló Castrum Bene társaság – a Benevár romjain a ’80-as években végzett ásatások után -, akik húszévenként üléseznek a szállóban. Itt mindenki otthonosan jól érezte magát: a vendégek, a személyzet, még a környék macskái is…

Mára már avíttnak, mosolyt fakasztónak tűnnek az egykoron színvonalasnak számító szolgáltatások a szobaevezővel, bordásfallal, de az akkori vendégek jól érezték itt magukat, amire Facebook bejegyzéseik is utalnak: Szívesen emlékezünk rá, mint utolsó vendégek. … Szép időszak volt, amikor oda jártunk pihenni. Megyünk, amint elkészül! …

Azonban – közel negyven év alatt – a szálló el/megkopott, már a múlt század igényeit sem tudta kielégíteni, és arra a szomorú sorsra jutott, hogy ELADÓ!
Az évek során több érdeklődő befektető is akadt, különböző funkciókkal: idősotthon, munkásszálló, de mindez csupán az érdeklődés szintjén maradt. Már lemondtak róla az egykori vendégek, az itt lakók, az Avar rajongók, amikor híre ment, hogy a szálló ELKELT!

front.jpg

Az új tulajdonosnak – Darvas Zoltánnak – ezzel egy régi álma, vágya valósult meg, mert vízparti szállodái mellett a Mátrában is szeretett volna egy hotelt a hegyvidék adta szép természeti környezet és a kellemes klimatikus viszonyok miatt. Üzleti megfontolásból megtartotta a szálloda nevét, így a legenda újjászülethet.

A szálloda megvásárlása utáni hónapok az épület építészeti és belső építészeti tervezésével teltek. Elsődleges szempont volt egy olyan épületet létrehozni, ami – figyelembe véve a meglévő adottságokat – megfelel a XXI. század modern elvárásainak, mégis megőrizve azt a retro érzést, ami olyan vonzóvá és szerethetővé tette ezt a szállót. Az új szerkezeti hozzáépítéssel a nyugati szárnyban épült a wellness, a keleti szárnyban pedig a konferencia terem.

A négycsillagos, a XXI. század igényeit kielégítő wellness-konferencia hotel 98 szobával rendelkezik. 5 féle szobatípus került kialakításra:

1., 3. és a 4. emeleten összesen 72 db. szuperior, a 2. emeleten 8 db. de luxe, egy légterű és 8 db.junior, két légterű lakosztály (háló+nappali).

Az 5. emeleten került kialakításra 8 prémium lakosztály, nagy terasszal, hidromasszázs fürdőkáddal, élményzuhannyal, mesés panorámával a Központi-Mátrára és 2 VIP szoba található még itt, szintén fürdőkádas, élményzuhannyal, panorámás szaunával, két légtérrel (háló, nappali). A két nagy konferenciaterem 260 m2, melyek még további 5 szekcióra bonthatók. Előcsarnoka tágas, alkalmas az előadások közötti szünetekben beszélgetésre, kávézásra.           

A Mátra hangulatát idézik a konferenciatermek elnevezései: bükk, tölgy, juhar terem.     A technikai eszközök érintő panelről vezérelhetők, a világítás beállítható a konferencia témájához. Különlegessége az az oldott hangulatot ébresztő berendezés, színösszeállítás, amitől kellemessé válik még egy fárasztó témájú konferencia is. Más egyedisége is van: gondolva egy esetleges autó bemutatóra, közvetlenül a 24-es útról a konferenciaterem közepére gurulhat az autó, anélkül, hogy falat, vagy ablakot kellene bontani és – úgymond – testközelből lehet fotózni, szemlélni. Ez mellett van még egy 21 fős előadóterem is, amit sokféle tartalommal lehet megtölteni.

A wellness részlegben két szinten fitness terem található, sószobák, masszázs helyiségek, pihenőtér, szanárium, amely a szaunánál alacsonyabb, 60 fokos, színterápiás infra szauna, gőzkabin, jégkút szaunázás után, tepidárium (melegpad), eredeti finn szauna, kilátással. A wellness része még a jakuzzi, sodrófolyosó, élménymedence masszázs elemekkel, gyermekmedence.

A földszinten szórakoztató központ várja a vendégeket: 2 bowling pálya, bárpult, beépített fény- és hangtechnika. Gyerekek részére játszószoba és természetesen étterem, kávézó is kiszolgálja a vendégeket.

Külön fejezetet érdemel az a dizájn, amely letisztult formájával, színeivel tökéletesen összhangba hozza az épített és a természeti környezetet. A tapéták, szőnyegek mind egyedi tervezésűek, tökéletesen harmonizálnak a 4 évszakos Mátra színvilágával. Felfedezhetjük a Mátra növényvilágát is egy tapétán, szőnyeg motívumon, de a legeredetibb a szobaszám mohaágyban elhelyezve.

Az Avar Hotel**** megnyitása Mátrafüred újbóli felvirágzása is, hiszen a szálló hírnevet, rangot jelent az üdülőhelynek, és ezzel Mátrafüred is csatlakozhat a Mátrát átívelő négycsillagos szállodafüzérhez, melynek első láncszeme a hotel.

Rostás Gabi

Érdekességek a ’30-as évekből

(Korabeli helyesírással)

Gyöngyöstől északra, minden égtáj felől tölgy-és fenyőerdőkkel borított, hegyekkel védett zárt platón fekvő, erős fejlődés alatt álló klimatikus gyógyhely, és igen látogatott kirándulóhely. 350-400 méterre fekszik a tenger szintje felett, világítása villany, vízellátása egészséges kutakból történik, éghajlata igen kellemes, nyáron sem túlságosan meleg és télen sem nagyon zord.

Közlekedés

Vasúton Gyöngyösig, kisvasúttal egész Mátrafüredig.

Autóbusz: MÁVAUT-közlekedés Budapestről, vasútállomástól autó, vagy autóbusszal elérhető.

Lakás és ellátás

Szálloda: városi vendéglő és szálloda tíz szobával, nyilvános étteremmel.

Penziók: Ivanics-penzió tizenhat szobával, Pogány-penzió tizennégy, Vetter-penzió hat, Barnabás „Kilátó”-penzió hat, Baroki-penzió hat, Kassai-Schaár-penzió tíz, Kozmári-penzió öt, Mészáros-penzió huszonöt, Szivos-penzió hét, Kunetz-penzió tizennégy, Anna Mária-penzió tizennégy, Erzsébet-penzió nyolc szobával. Több penzió 3-4-5 szobával.

Szobák ára: 50-100 pengőig.

Ellátás árai: előidényben 6, főidényben 7 pengő.

Üdülők: Csongrád-Vármegyei és Szeged Városi Tanítóegyesület üdülőháza nyilvános étteremmel, tizenhat szobával. Ref. konvent diáküdülője: Dr. Porges–Dr. Moser orvosok gyermeküdülője, hová iskolás gyermekek kísérő nélkül elhelyezhetők. Dr. Hajdú Béla gyermeküdülője.

Rábel Iván (szállodával szemben). Olcsó, tiszta szobák!

Trafik és csemegeüzlet! (A vasúti megálló mellett.)

Riskó László fűszer és vegyeskereskedése: Mátrafüred Pápai villa.

Háztartás Szövetkezet mátrafüredi fiókja: fűszer, csemege, trafik, hentesárúk, mátrafüredi emléktárgyak. Figyelmes kiszolgálás, olcsó árak!

Fürdőzés

Kisebb uszoda és strandfürdő. Dr. Porges Elemér, orvos „Napotthon” napozója, strandfürdő, tornaszerek, massage, gyógytorna.

Fürdőorvosok: Dr. Porges Elemér és Dr. Hajdú Béla.

Istentisztelet

A Szent János kápolnában, főszezonban vasár- és ünnepnap. A protestáns vallásúaknak az iskolában hetenkint tartanak istentiszteletet.

Szórakozás és sport

Síelők és ródlizók részére a pipis-hegyi legelő kitűnő gyakorlóterep.

Kölcsönkönyvtár, teke- és teniszpályák, játszótér.

Kirándulóhelyek

A jelzett utakon a szebbnél-szebb erdőrészleteket, kirándulóhelyeket közelítheti meg a közönség. Az utak jelzését feltüntető tábla az alsó vendéglő előtt van elhelyezve.

Felvilágosítást nyújt

Gyöngyös Város Idegenforgalmi Hivatala és Dániel Miklós tanító, Mátrafüred.

A V. S. Városi Könyvtár archívumából gyűjtötte:

Rostás Gabi

Szomorúságok az ’50-es évekből

A háború utáni időszak nyomasztólag hatott a turizmusra, amely az ’50-es évek elején fokozódott. A tizenöt főnél nagyobb túrázó csoportnak rendőrségi útvonal engedélyre volt szüksége, ötnapos túránál nem lehetett hosszabb programot szervezni és az autóbuszos kirándulást is előzőleg be kellett jelenteni.