Március 27-én volt II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója. Mivel a város is Rákóczi birtok volt, számos kuruc és Rákóczihoz köthető emléke van. Ennek eredtünk a nyomába Dr. Vinkler Bálint, a gyöngyösi Vachott Sándor Városi Könyvtár történésze jóvoltából. Már az induláskor szép számmal összejöttek az érdeklődők. Elsőként a Szt. Bertalan templomban egy freskót néztünk meg, majd a Fő tér 2. szám alatt folytattuk a városi sétát a hagyomány szerinti Rákóczi házhoz, ami valójában a Fő tér 10. szám alatt volt. Megálltunk a 8. szám alatt, az Almásy háznál is, hiszen a földesúr hívta össze 1703-ban a heves vármegyei hadakat Rákóczi oldalára. Közben egyre többen lettünk, járókelők, turisták csatlakoztak, mert olvastak, hallottak az utcai történelem óráról. Útba esett Vak Bottyán János lovas szobra, akinek a sírját a Barátok templomában láthattuk, és a róla elnevezett iskola udvarán azt a Szent Rókus kápolnát is érintettük, ahol a ferencesek ápolták a pestises betegeket. A séta a szobor parkban fejeződött be, amit 2004-ben avattak fel a Rákóczi szabadságharc kitörésének 300. évfordulója alkalmából.
A fejedelem Európa leggazdagabb embere volt, aki tudását, hatalmát, kapcsolatait a haza szolgálatába állította. Ez a nyilvános történelem óra szemmel láthatóan érdekelte a gyöngyösieket, a turistákat, hiszen erősíti a városlakók történelmi tudatosságát, a turistáknak pedig információ és újra értékelődnek az olyan nemes fogalmak mint a hazaszeretet, a nemzetben való gondolkodás. (A Galyai Fórum online magazin következő számában Vinkler Bálint részletes beszámolóját olvashatják képgalériával).
(A szerk.)