…csíksomlyói ferences misztériumjáték: részletek és népénekek a nagyhét eseményeiről és az emberi élet mélységeiről. A török kiűzése után, 1770-ben, mintegy kétezer oldal, kézzel írott kódex jelent meg, melyben összeírták annak a 104 iskolai színjátéknak a szövegét, ami a magyar nyelvű színjátszás bölcsője. Minden esztendő nagypéntekén a ferences tanárok által írt misztériumjátékot mutattak be az ott tanuló diákok (120 szereplő is előfordult).
A próbák során a diákok elemezték az ábrázolt misztériumot, amit versbe szedve adtak elő, így valóságos hittan könyvé váltak. A szakrális szövegek pedig imádságként hatottak, ami elmélkedésre késztette a zarándok hallgatóságot, akikkel együtt – megfelelő szentségek felvétele után – még teljes búcsút is nyerhettek.
A csíksomlyói színjátszás egy színpadra állított teológia volt.
A Gyöngyösi Ferences Könyvtárban 1743-as csíksomlyói passiójátékot láthatott a közönség: a betániai jelenet Jézus és Mária búcsúzkodása a nagyhéten. Az európai irodalomban először 1300 körül fordult elő, az Ómagyar Mária – siralommal egyidős. Előadók: Várallyay Csenge (Mária) és Pereczky Gergely (Krisztus szerepében).
A közönséggel együtt énekelve hangzott el az Aranymiatyánk legendaballada, amely késő középkori dramatikus prédikációra vezethető vissza. A kotta alapdallamként a csángómagyar Lujzi-Kalagor (Moldva) változata.
(A szerk.)